Keresztény testvéreim!
Vallásos életünk megélésének számos lehetőségeiről beszélt Jézus több
alkalommal is. Szokszor hangsúlyozza,
hogy a vallás és a szeretet egymást nem
kizáról de egymást feltételező és egymást kiegészítő, egymás erősítő
kapcsolatban vannak. Nem beszélhetünk tehát úgy a vallásról, hogy közben mindez
ellentétben legyen azzal, vagy kizárja mindazt ami a szeretet.
A vallás és szeretet,
mindkettő olyan kapcsolódási formák és tartalmak, amelyek szívünk mélységéből-,
lelkünk zeg-zúgos tereiből-, elménk
mindent átfonó gondolataiból és létünket meghatározó erővel “sarjad
ki”, lelkünkben, szívünkben,
elménkben “ver gyökeret”, ami az Istennel való kapcsolatunk határozza meg.
Ott van a szeretet a
szívünkben, hiszen amikor egy olyan ember mellett vagyunk, akit szeretünk, a
szívünk is jelezi, ezt: érezzük, hogy eláraszt egy belső lelki béke és
nyugalom, vagy egy olyan melegség, ami az életünket megszépíti, kiteljesíti.
Ezért van az, hogy ha valami olyan dolgot végzünk, dolgozunk, amit szeretünk,
az nem fáraszt, hanem mintha életet lehellne belénk és feltölt, életerővel, életszetetettel,
életkedvvel, életszeretettel.
A Biblia több helyen is
utal arra, hogy Isten szeret és Isten maga a szeretet. Hadd nézzünk meg,
hallgassunk meg egy pár bibliai ide vonatkozó részt az elkövetkezőkben:
-
“Szeretet az Isten; aki a szeretetben marad,
Istenben marad, és Isten őbenne. Mi, akik hittünk, megismertük a szeretetet,
amellyel Isten szeret bennünket” 1. Ján, 4,16
-
“ Aki nem szeret, nem ismeri Istent, mert Isten
a szeretet”.1 Ján.4,8 ,
-
” Isten a szeretet Szeretteim! Szeressük
egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született,
és ismeri Istent.” 1 Ján.4,8
-
“Isten szeretet: éljetek szeretetben” 1 Ján.4,6
-
“De az ÚR szeretete mindörökké az istenfélőkkel
van, és igazsága még az unokáikkal is” Zsolt.103,17,
-
Isten emberszeretete és az újjászületés
fürdője címadó résznél pedig ezt olvassuk a Tit.3,3-ban: “Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk,
különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők,
egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők”
Hallgassunk meg most egy pár példát a vallásról amint erről a
Szentírásból olvashatunk:
-“ a vallásos érzület a
testvériességet, a testvériesség pedig a szeretetet..” 2 Pét.1,7
, “Vigyázzatok: vallásosságotokat ne az emberek
előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat
mennyei Atyátoktól!” Mt 6,1
Tehát a Szentírást
olvasva - amit hitem szerint Jézus szeretet-parancsolata
foglal össze a leglényegrehatóbban és legérthetőbben - erről
éppen Jézus a tanításával és életével tett tanubizonyságot, amit röviden így foglalt
össze: szeresd az Istent, szeresd az embert! Jézus elég életében tehát a cselekvő szeretet
vallásosságát élte és erről tanított. Mindazok, akik tanítványai, követői
kívánunk lenni, maradni mindazok a cselekvő szeretet vallásosságának a
lehetőségeit kell megtalálnunk, hogy ezt éljük. Mit is jelent ez, egészen
egyszerűen és röviden? Elsősorban azt, hogy a szeretet jelenti azt a
kapcsolódási formát is amit Isten és ember felé megtudunk élni, megtudunk
valósítani. Vagyis még pontosabban: azt jelenti ez, más szavakkal, hogy
akképpen tudjuk szeretni felebarátainkat mint önmagunkat és közben ne
feledkezzünk meg az Isten iránti szeretetünkről sem, hogy mindennek a
szívünkben, lelkünkben, elménkben és mindenhol és mindenkor ahol erőnkkel jelen
tudunk lenni az emberi életben megmutatkozzon, helyet kapjon az isteni
szeretet. Ez így nagyon szép és
követendő példa is, de miként lehetséges mindez? – tehetjük fel a kérdést sokszor, vagy kérdezhetik meg tőlünk
mindazok akik szemében a vallásos megélésünk által megszólíthatóak lehetünk.
Miként lehet szeretni felebarátainkat mint önmagunkat? És miként lehet szeretni az Istent, szívvel,
lélekkel, elmével, erővel?
Erre a kérdésre a
pünkösdi evangéliumi történet felovasott bibliai verse adja meg az egyik olyan
választ, amellyel mindenki saját maga élhet, fogadhatja el, vagy ha úgy tetszik
utasíthatja el, de közömbös nem maradhat semmiképpen e pünkösdi válasz,
megszólítása előtt. Miről van szó pontosabban? Röviden, egyszerűen,
hasonlatokban összegfoglalva azt is mondhatjuk, hogy az egész emberi
életünkről, van itt szó tulajdonképpen, az egész emberi életünk céljáról,
megszólíthatóságáról, emberségünk megéléséről és mindarról a szeretetről,
amivel megteretmett bennünket az Isten, amit szeretnénk megosztani a
körülöttünk levőkkel és szeretnénk ha minket is hasonlóképpen szeretnének
felebarátaink és megtapasztalni az isteni szeretetet.
A felolvasott bibliai versek arról szólnak, hogy “megjelentek”,
valami “nyelvek” “ “megjelentek” -
“ὤφθησαν” ( OFTHESZAN) - itt egy olyan “megjelenésről”, helyesebben “látványról” van
szó, amit felfogtak,megértettek,követtek vagy még közelebbi fogalmi jelentés
szerint ,megláttak mindannyian , oftheszan, ofto… tehát az ofto a szemmel kapcsolatos ( mint az oftalmologie, amit már értünk is) dolgot jelent. Tehát ami
megjelent, azt azért jelenhetett meg, mert ezzel kapcsolatban voltak azok
akiknek mindez megjelent. Akkor beszélhetünk valamiről, bármiről ami megjelent,
ha ezzel kapcsolatba vagyunk, ebben a jelenségben részünk van, ha “látjuk” ,
észleljük, szemléljük azt a jelenséget, amiről később szó van és ez nem más
mint a :
“γλῶσσαι” (GLOSSZAI)
– ez pedig nem más mint
a beszéd, tehát egy olyan jelenséggel voltak kapcsolatba ami nem volt más mint
a glossza ,vagyis a beszéd. Kérdés: mikor, hogyan “látható” a beszéd? Az egyik
lehetséges válasz nagyon egyszerűen: amikor az megvalósul! Vagyis itt a
“teremtő nyelvről” van szó, pontosan az a nyelv ami teremtette az isteni
szóval, a mennyet és a földet, amiről az Isten látta, hogy “íme igen jó”. Itt az isteni teremtő nyelv ,”glosszaként”,
emberi nyelvként vált láthatóvá, kitapinthatóvá, érzékelhetővé, valósággá. Mert
azok akik ott voltak “látták”, kapcsolatba kerültek vele. Ez a nyelv, ez a
“glossza” διαμεριζόμεναι ( DIAMEZIZÓMÉNAJ) azaz szétválasztott, amit magyarul
kettőnek fordítt a Szentírás és még hozza teszi azt is, hogy ez πυρός ( PYROSZ) tehát tüzes, égető, nyelv az ami megjelent,
amit láttak mindazok akik ott voltak, mert nekik részük volt ebben,
… mert rajtuk ἐκάθισεν ( EKTHAISEN ), azaz pihent meg. Tehát ez a szétválasztott
tüzes nyelv nem égette, nem semmisítette meg azokat akik ezt meglátták, mert
épp hogy bennünk, rajtuk pihent meg ez a nyelv. Ez a láthatóvá vált nyelv az ami
megírintette mindazokat akiknek része volt ebben és akiken megnyugodt,
megpihent a látható tüzes nyelv!
Tehát az ember és Isten iránti
szeretet vallásásnak az egyik titka talán az, hogy alkalmasak legyünk meglátni,
a tüzes, égető beszédet, nyelvet, ami megpihenhet bennünk és rajtunk. Ez a
szétválasztott glossza, nyelv, kapcsolatokat teremt ember és ember között,
ember és Isten között is. Ez a szétválasztott tüzes nyelv, világosságot,
szívbéli békét, gyújt a lélekben és lecsendesíti az elmét és életerőt ad.
Az égi tüzes nyelvnek, mint “ égi
leleménynek” a mai pünkösd alkalmával különösen fontos jelentéssel van
Székelykáli Unitárius Egyházközség gyülekezeti közössége részére az idei
pünkösdkor. Hiszen az idén október 1-én lesz az Aranyosrákosi Székely Sándor “A
székelyek Erdélyben” eposzának az ünnepe , amikor felhangzik majd a Csiki
Boldizsár művészúr, professzor úr által megzenésített kórus a templomban, Bíró
Jenő csejdi református lelkész és karmester kórusának a megszólalásában. Az
otthonról, közös Erdélyi otthonunkról szól majd az októberben felcsendülő
kórusmű arról az erdélyi tündérkertről, ami fele mutatja az égi jel az utat.
Amikor tehát a pünkösdi tüzes
nyelvekről olvassuk a bibliai verset, önkéntelenül is eszünkbe jut, felsejlik
az 1800-as években élt püspök és költő eposza és megzenésített verssorai.
Hiszen az eposzban égi jeleményről olvasunk ami mutatja az utat az otthont adó
szülőföld felé, míg a pünkösdi égi tüzes nyelvek az Isten és ember-szeretet
otthonába, abba az első keresztény gyülekezetbe vezet el ahol ha megtérünk bűneinkből, és bűnbocsánatot
gyakorlunk akkor egy olyan közösségnek leszünk a tagjai akik számíthatnak ránk
és mi is számíthatunk e közösségre, a közösség és haza, szülőföld így jelenjen
meg és így lássuk meg az idei pünkösdkor a bibliai vers világító fényében, ahol láthatóvá válik a
vallás és szeretet. Igy legyen, amen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése